110306-033-2822-3093-7
...vagyis szó szerint Babaünnep; minden év március 3-án.
Ez a nap igazából a lányok ünnepe, ilyenkor "népviseletbe" öltözik a falu, minden házban felállítanak egy lépcsőzetes, díszes ruhákba öltöztetett babákkal teli díszasztalt (ahol a babák a császári udvart jelképezik), így ünneplik a gyerekeket, de főleg a lányokat; egész nap megy a tivornya.
A mai napon azonban mindenki ünnepelhetett, nemétől függetlenül. Sőt: a népviseletbe öltözés a férfiak részére is lehetővé volt téve, mi már hetekkel korábban feliratkoztunk a listára.
A tatamis szobában egy csomó idős nénike öltöztetgetett minket - közben össze-vissza variálták hogy kire mit adnak rá, mert az egyiknek hosszú a lába, a másikat nem éri be a kabát, a harmadikon lóg a hakama (rakott betyárgatya), úgyhogy addig-addig csereberélték rajtunk a ruhadarabokat, amíg elfogadható volt a csoport összképe. :D
Rám feladtak végül egy kétrétegű kimonót (az alsó réteg asszem valami selyemféle volt, de hát ki ért az ilyesmikhez?), arra egy szélesebb övet, felülre pedig egy haorit (felsőkabátot).
Ló(MAL) kapott hakamát is, de a többieken csak rendes kimonó volt alul.
Megtudtam, hogy hakamából nem csak a kétlábú van, hanem van elvileg egylábú is, ami teljesen szoknya. Viszont hogy a koshiita (az a kemény spoiler hátul a derekánál) mire való, azt megint nem sikerült kideríteni! SZÉGYEN! Milyen szakemberek ezek? :D
Ha meg a szakiságnál tartunk, akkor a rajtam lévő haori két hajtókája között volt valami paszomány, ami összefogja a két oldalát. Az egyik idős nénike nézegette jobbra-balra, aztán odafordult a "kollégájához":
-Hé Te, ezt hogy kell megkötni?
-Mi az? Ööö.. izé. Mittudomén, köss rá csomót...!
Aztán majd a héten jön hozzánk vissza az a híresebb kimono-szaknéni, és az én csoportom is sorra kerül a hivatalos kimonóviselésen, majd akkor összehasonlítom az eredményt. :)
Meg volt ott még egy idős bácsika, aki nagyon profinak tűnt kimonó terén, Vele lehetett együtt fényképezkedni. Mindenfelé a legyezőjét lobogtatta, mert hogy "az a gentleman ismertetőjele. Mindenre használható :) Melegben legyezed vele magad, de ha kell, akkor fegyvernek is elmegy." - itt egy szempillantás alatt összecsukta, és hasba bökte vele a mellette álló srácot. :D
Aztán kisvártatva elkezdődött a "program". Kisgyerekek énekeltek a sápadtarcúak tiszteletére, meg ilyenkor szokásos szabadidős játékokat lehetett játszani: volt GO, origami, meg valami fura japán kártyajáték, no meg egy tábla, amire egy arc sziluettje volt felfestve, erre kellett bekötött szemmel felhelyezni az alkatrészeket. Ez elég mókás volt. Eljöttek a helyi lakosok is szétnézni, velük lehetett mindenféléről beszélgetni, együtt origamizni, ilyesmik.
Egy idős bácsikával játszottam is egy parti GO-t, legnagyobb meglepetésemre nem sokkal kaptam ki tőle :)
Végezetül a teaszertartás - igencsak egyszerűsítette verzióját - próbálhattuk ki. Egymással szembe ültettek minket, A-nak meg kellett enni egy darab finom édességet, miközben B összeépítette a teát egy cserépben, és átnyújtotta A-nak, aki meghatározott szabályok szerint elfogyasztja azt. :)
Sakura-mochi volt az édesség amit ettünk, ami gyakorlatilag édesbab-pasztával töltött ragacsos rizsgombóc cseresznyelevélbe tekerve. És finom!
Lehetett még labdázni a japán felfújható papírlabdákkal - nem szakad!
A fenti középső japán lánnyal beszélgettem is, mert mondták hogy Ő nagyon tanul angolul, és ha lehet, akkor szeretne angolul beszélgetni (mert ilyesmire a japánoknak nem nagyon van alkalmuk). Hát, mit ne mondjak, igencsak meglepett amikor tökéletes kiejtésű, folyékony angol szöveg jött ki a száján - ez a japánokra a legkevésbé sem jellemző. Aztán amikor nem értette hogy mit válaszolok és benyögte hogy "I beg your pardon?", na ott lehidaltam :D (mert ilyet még a sültangol arisztokraták is csak vasárnap mondanak). Aztán kiderült, hogy angol tagozatos általánosba járt, innen ez a nagyfokú jártasság. Magamról meg azt derítettem ki, hogy elfelejtettem angolul... :D A múltkor már valami egyszerű angol szó sem jutott eszembe, és beírtam a JAPÁN-ANGOL szótárba japánul, hogy majd az kiadja nekem angolul... :_D Hát ide jutottunk...
Na nagyjából ennyi; meg kell még jegyezni, hogy a házi baba-terepasztalt másnapra le kell szedni, mert különben nem megy férjhez a lány - a babona szerint.
Ohkyeon (KOR)
Silvia (ITA)
Feri (HUN)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése