110325-052-0000-0000-5
Hōgen, vagyis "tájnyelv". A mai napon a japán egyetemisták tartottak előadást a saját vidékük dialektusából; a mi csoportunkban konkrétan a Nagano és a Kansai vidék nyelvjárásait vettük górcső alá. Igyekeztek az előadók minél jobban bevonni a hallgatóságot, így végül kicsikartak belőlünk egy-egy tajnyelvi parbeszeidet. Eleig tanu'ságos vaut'. :)
Az ebédszünetre szükség is volt utána, mielőtt belevetjük magunkat a KS csoport beszámolóiba. A képen a japán delegáció társaságában vagyok látható.
A KS csoport - köztünk szólva csak az "indiai hadsereg" - rengeteg dél-ázsiai egyetemistából áll, köztük egy rakat indiai, afgán, pakisztáni, nepáli, ők idén a legnépesebb csoport az intézetben. Ennek megfelelően NAGYON hosszú volt az előadásuk. 4-fős csoportokból összesen TÍZ darab... A végén már szívesen aludtam volna. De azért érdekes volt. A hetedikig. Addig tudtam figyelni. :D
Arról tartottak beszámolót, hogy milyen kutatást végeztek az ittlétük alatt, kiket interjúvoltak meg a környéken, és ez milyen eredményre vezetett. Főleg a japánok mindennapjairól., iskolai életükről, hobbiól, munkáról, családról volt szó.
Természetesen minden előadás után a hallhatóság kérdezett az elhangzottakkal kapcsolatban, az előadók meg megpróbáltak legjobb tudásuk szerint megfelelni a feltett kérdésre. Általában elég jól szoktak ezek is sikerülni, azonban az egyik kérdéshez felállt egy idős japán nénike, és perceken keresztül hadart valamit, hogy még nekünk is küzdeni kellett hogy megértsük, nemhogy a KS csoport, akik nem olyan rég óta tanulnak csak japánul. Az alábbi képen nagyon szépen látszik, ahogy csikorognak a fogaskerekek a válaszolók fejében... persze a nénike itt még folyamatosan hadarta a mondanivalóját... többször vett levegőt, az előadók meg valószínűleg valami sablonszövegen gondolkozhattak, amit a kérdés tartalmától függetlenül el lehet sütni...

Ez meg az egyik dél-ázsiai fickó tökfödője, mert öltöny helyett népviseletben is meg lehet jelenni a rendezvényeken.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése