110327-054-1653-1778-7
A központi részen egy nagy szobor vagy műemlék - de igazából nem szobor, mert nem olyan a formája, és nem műemlék, mert nem olyan régi - szóval egy nagy cucc van, ami a Földet ábrázolja, az azt körülvevő 3 karika pedig azt a célt szolgálja, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, valamit a nyári napforduló idején pontosan a Föld egyenlítőjére vetül az árnyékuk. Az alkotást körülölelő szökőkút óránként szökik.
Említésre érdemes még a lagúna, aminek a szintje az apály-dagály idején szokásos módon változik, viszont külön esztétikai élményt jelent - nekem legalábbis - hogy míg a tenger vadul hullámzik, a sziklákkal határolt lagúna felszíne tükörsima. A homokban 1-2 centis rákok tanyáznak. Ha mozdulatlanul figyelünk, akkor lehet látni ahogy kapirgálnak, de ha megmozdulunk, akkor homokon a lépteink dübörgése (rákfüllel hallgatva persze) elriasztja őket, és bebújnak a lyukaikba, amik pont úgy néznek ki, mintha valaki ceruzákkal fúrta volna ki őket.
Jöjjenek most a képek, majd a utána folytatom... :)
A fák mögött a Kansai repülőtér (fent)
Alul-fölül a háttérben a Tajiri Sky Bridge, és tőle balra az Intézet/koli.
A háttérben az ANA* Gate Hotel / Rinkū Tower (fent),
és a Kansai repülőtérre vezető autópálya / vasút (lent)
Miközben a szökőkút szökésére vártunk, megettük a Kiotóban vett zöldteás cuccot is. :)
Említésre érdemes továbbá a WC. Kívülről egyszerű nyilvános vécének tűnik, mint amilyen a strandokon szokott lenni, ám ha belépünk, akkor látjuk csak, hogy sok helyen hiányoznak a falak! Illetve nem hogy hiányoznak, hanem meg se épültek! :) A leülős részekkel persze nincs probléma, de a piszoár és a kézmosó rész meglehetősen nyitott; a kézmosó csapnál egyenesen a női vécébe lehet látni, persze ott is csak a kézmosót. Látható viszont a sziklakert. :)
Luca elmondása szerint meg a női részlegen is van piszoár. Persze nem a rendes, hanem a pici, a gyerekeknek való, és bent van a rendes mellett. Japánban így az anyukának nem kell a kicsi gyereket egyedül beküldeni a férfivécébe, hanem miközben ő használja a rendeset, addig a kisgyereknek ott van rögtön mellette a mini-piszoár. Itthon rengeteg fiúgyereknek okoz traumát, hogy az anyja beviszi a női vécébe a sok néni közé... Japánban ez annyira megszokott, hogy ki van építve a megfelelő infrastruktúra is. :)
Délután az AEON nevezetű gigaplázába látogattunk el ajándékot venni az otthon maradottaknak. :) Meg persze fagyiztunk is, mert az ottani ábécében volt Häagen Dazs jégkrém. Ez világviszonylatban is döbbenetesen drága, de itt Japánban valahogy emberi áron adják. Hazánkban egyenesen méregdrága, gombóconként valahol 700,- HUF körül mozog. Még jó hogy lehet kapni... :)
A Häagen Dazs jégkrémről amúgy azt érdemes tudni, hogy tökéletesen megvalósítja a "foreign branding" fogalmát. Ugyan a céget '61-ben a Lengyelországból USÁba emigrált Rúben bácsi alapította New Yorkban, direkt törte a fejét hosszú ideig, hogy valami skandináv nevet adjon a fagyijának, mert a dánoknak híres volt Amerikában a tejtermékük, plusz Skandináviában elég hideg van ahhoz, hogy mindenki elhiggye hogy ott mennyire jó a fagyi. A régi dobozon még Dánia sziluettje is szerepelt. A dupla aa-t a hollandból vette, az umlautot a németből, a zs-t meg a magyarból. A fagyi amúgy "super-premium" besorolással bír, sokkal sűrűbb, kevesebb levegőt tartalmaz mint a rendes jégkrémek, nem tartalmaz emulgeáló szert, ennek megfelelően jobban is kell hűteni, hogy az eredetileg tervezett szilárdságát megtartsa.
Ha valaki ért a közgazdasághoz vagy főleg a marketinghez, az légyszi magyarázza el nekem, hogy mi választja el egymástól a "foreign branding"-et a szándékos megtévesztéstől vagy a csalástól.
Este meg visszatértünk abba a Kaiten-zushi étterembe, ami a múltkor olcsó is és finom is volt egyben. :)
--------------------
* All Nippon** Airlines
* All Nippon** Airlines
** Japán neve japánul. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése