110523-111-5059-5101
...reggelre végül befutott a buszunk Ószakába, nem sokkal 5:00 fele szálltunk le róla a pályaudvaron. Én még visszaszaladtam, mert az ülés zsebében maradt a süti, amit még Shibuyában vadásztam reggeli gyanánt, meg a frutti, amit Akhabarában a Hokkaidó étteremben a vacsora után vettem a kasszánál. Szerencsére itt már nem volt semmi sem olyan sürgős a sofőrnek, és még mindig bent állt a busz a kocsiálláson; sőt, még kába utasok is ültek rajta. :) De a süti meg a cukorka azért előkerült.
Itt még suhan velünk a busz a végállomásra...
Még egy kis hajnali városnézésre is futja az ablakból.
Ilyenkor már sokan kukucskáltak kifelé a függöny résein.
Tominaga Kórház - így hívják ugye a mi mindenes felelősünket is. :)
Errefelé már gyalog jöttünk, körülbelül egy negyedórányi sétára van a megszokott vasútállomás. Most már akár csukott szemmel is! :)
Ez meg a kórház előtt egy csatornafedél, rajta a várral
(ahol már jártam, az volt az első a japán várak közül - de még egy hátra van).
Hotel Provence - a szálloda szélessége nem több, mint egy teherautó hossza... :)
Ez pedig egy újabb példa az archaikus hiraganák közül . Webisu-ya [ebisu-ya].
OIOI :) ...bináris ötös? - Tipikus épületdizájn Nambából.
Nankai - Namba Station
Itt tartottunk egy kis technikai szünetet, és legnagyobb
megelégedésemre megint jól jött a kis csomagtartó a falon.
Aztán a vonaton betöltöttem a tápcsatornámba a reggeli rózsaszín sütit
(még Shibuyából), meg a Narutós Tejeskávét :D

Nem egészen hétre otthon is voltunk. Ébresztés gyanánt egy gyors zuhany, reggeli a menzán, kávé, és már szaladtunk is a nagyterembe, ide volt kiírva aznapra a mindenféle főpróba - holnap lesz a nagy nap. Nyolctól eligazítás, kilenctől a próbák... Mindenki álmosan támolyog reggel a menzán, mi meg frissen zuhanyozva, széles mosollyal érkezünk a tetthelyre - egyenesen Tokióból! :) Csak a szemünk olyan, mint az ördögé - cefetül karikás... :D
Itt éppen az Aogiri Álma című képeskönyvi történet csoportos narrációját hangoljuk össze a képekkel. Megvan a sorrend - mindenkinek jut egy oldal (kb. 5 mondat) a könyvből.
Silvia(ITA) már nagyon reményvesztett, pedig csak a mikrofont kell egy kicsit
jobban beállítani... Mindeki lelkes - vagy mindenki retteg a holnaptól? :D
Délben egy kis pihenő - ebédszünet. Nagy meglepetésemre az aznapi ebéd GULYÁS volt! :D (kinézetre még talán hasonlít is, főleg a fele-fele menzadizájn), de az íze köris rizs.
A délután pedig a rég elfeledett egyetemlátogatásról hozott prospektusokból, fényképekből kellett egy kisebb tablót összeépíteni és bemutatni az intézményeket a többi csoportnak is: DLGL (a diplomaták) és KS (új csoport, most jöttek pár napja).
Jeong(KOR) érelemszerűen csak nézeget jobbra-balra, mert Ő nem tudott
velünk jönni Nagoyába. :D (le kellett volna fényképeznem a sebesülését...)
Itt éppen Sai(CHN) egymaga küzd hősiesen egy fényképpel, amelyik nem ragad oda (egyik sem ). Ez volt az egyetlen olyan elfoglaltság a négy hónap alatt, amire bőven volt idő. :D
Ló(MAL) még ellenőrzi az utolsó simításokat, és aztán jöhet a mehet!
"Eresszétek be a többieket!"
Innentől nincs fénykép, mert hirtelen dolgom akadt: én voltam a konferanszié. :) Összesen ugye hét egyetem volt, és most az volt a cél, hogy egyszerre csak három-négy tablónál legyen forgalom, ehhez kellett vezényelni. :)
Illetve mégis vannak fényképek - Loh(MAL) képei:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése