2011. május 25., szerda

Kyuushuu ①

110525-113-5134-5233-3

Miután kipihentük a tegnapi előadások fáradalmait, korán reggel már vitt is minket a busz a jól megérdemelt háromnapos vakációra - illetve tanulmányi kirándulásra, a Kyuushuu szigetén található Fukuokába (és a környező helyekre). Eredetileg ugyan Tokióba látogattunk volna három napra, de a fukushimai baleset miatt azt túl kockázatosnak ítélték - nem tudni, hogy lesz-e még utórengés - így elővigyázatossági okokból egyenesen Japán másik csücske felé vettük az irányt. Shinkansen-nel. A program Fukuoka, illetve a közeli Dazaifu (ott ősrégi shintó szentély van) - és a kert végében ott van a négy Japán Nemzeti Múzeum egyike; Kumamoto (ami a váráról híres); Aso-san (a vulkanikus Aso-hegy, ami a hévforrásairól és geotermikus látványosságairól híres), de ez utóbbi helyett - az esőnek köszönhetően - végül a Yoshinogari régészeti parkot látogattuk meg, történelmileg is igen tanulságos volt. De nézzük akkor szép sorjában: Ez itt például az ebédem. Ugye reggelig festettem a vizsgamunkámat, így a Shin-Osaka Station-ig menő buszutat is átaludtam, Shin-Osakában meg miután felszálltunk a Shinkansen-re, megint aludtam... :)

Annak ellenére, hogy a 3 napra gyakorlatilag 2000,- yen készpénzzel mentem, ami a pillanatnyi vagyonom 100% volt, ugyanis a Tokióba magammal vitt 60.000,- yen NEM LETT MEG reggel, amikor kerestem... És nem tudom, hogy mi lett vele... Elég spórolós voltam, hogy a végére legyen majd laptopra Akihabarában (nem lett - ami önmagában nem baj), így maradt 60.000,- yen, ami most NINCS MEG... a táskámban sincs. Máshova pedig nem tettem. Tokióban nem is vettem elő... legalábbis nem emlékszem...

Na de akkor most ott tartok, hogy alszom... folytassuk akkor innen:
Alszom. Illetve ébren kell egy kicsit maradni, mert jön a reggeli...
Tominaga-san intézte a kaját: mindenkinek vegyes felvágott volt rendelve, azzal, hogy a vonaton majd egymás között csereberéljük a különféle tartalmakat szükség esetén.
Szusi, onigiri, tenpura, rántotta, fura zöldségek és még furább savanyúságok... azért volt közte ehető is.
...és itt már alszunk Jasonnel(AUS). Ezt nem én fényképeztem, és a szinkron-alvást sem beszéltük meg előre. :_D (és kint se sötét van ám, csak az alagút).
Ez az, amit elvileg nem láthattam. Vagy mégis? :D Nyugat-Japán táj rizsföldekkel és hegyekkel.
Itt már ébredezem... - de azért nem viszem túlzásba, még úgy is sokára érünk csak oda.
Ez itt meg már Fukuoka... illetve az az érdekessége a helynek, hogy a városban nincsen Fukuoka nevezetű vonatállomás. Egy se.
Hanem ugyanis Fukuoka vasútállomása a Hakata Station. Hakata Fukuokának egy keleti városrésze, gyakorlatilag a város vasútállomásának fedőneve.
HAKATA STATION
Fukuokából (A Hakata Station-től) egyenesen Dazaifu az első állomás, egy ősrégi buddhista-szentélykomplexum. A szentély arról híres, hogy a Fujiwara klán híres költő politikusa Sugawara no Michizane nyugszik itt; halála óta jelenleg istenségként dolgozik a környéken. 905 óta fogadja a híveket a szentély, azóta Sugawara no Michizane szelleme vigyázza bejáratot, és intézkedik, hogy az itt imádkozó diákok - lehetőség szerint - átmenjenek a matek vizsgán.

Az alábbi kép még a buszparkolóban készült, a közeli bődé fagylaltválasztékát mindenképp meg kellett örökíteni - balról jobbra: fekete szezámmagos, vaníliapudingos, tófus, szőlős, karamellás, mangós, kekszes-vaníliás, epres-vaníliás, csokis-vaníliás, lilakrumplis, vaníliás, nemtudommilyen ("zunda"), és kukoricás (Aki tudja, hogy mi az a zunda, az szóljon):
persze pénzem az nem sok... :_D

EZ pedig már a szentély egyik kőkapuja, mögötte az elmaradhatatlan szenterdő, alatta a turistatömeg, ahogy a szuvenírsoron hömpölyög :)
Ez már a harmadik (vagy a negyedik) kapu, mögötte a híres hordóhíddal, jobbján a mohabundás fával.
Oldalkapu... érdemes megfigyelni a tetején a bimbózó cseresznyevirág-mintát
Kicsit ráközelítve:
...jobban ráközelítve... Az a helyzet, hogy akiknek nem volt 30x-os optikai zoom a fényképezőgépén, azok csak a kettővel feljebbi képet láthatták... Szerintem megérte kicsit ráközelíteni, így most megnézhetitek, amit még azok se láttak, akik konkrétan ott voltak :_D
A Dazaifu Tenman-Gu főbejárata - mert így hívják a szentélyt:
Recepciós kút:
Mitológiai lángoló paripa - ezzel mindenki fényképezkedett :)
Japán csaj - van rajta nadrág is, csak nem nagyon látszik - hátul
Jason(AUS) és Loh(MAL) mit sem törődnek, pedig lehet hogy még érdekesebb is lenne ;P
Koi-raj a kis patakban :)

A szentély főépülete:

A szentély kerítésén kívül még több száz kisebb szentély kapott helyet az erdőben: többet meg is néztünk közelről. Egy órát lehetett kóborolni, úgyhogy rendesen körbenéztünk... :)

ez megint a szentély udvara:
...a patakkal...
...meg a mutatványos csávó a majommal.
Ez itt meg egy HATALMAS fa, aki erre jár, az udvarom kívül, balra találja. Pici a betű, úgyhogy most nem tudom elolvasni, de ha eszembe jut, akkor utánajárok, hogy mi is ez pontosan ;)

Ez meg már a bóklászás közben talált buddhista templom, illetve annak a kertje:

Meg az udvarán a szobrok.
Meg a harangláb. Japánban az Ó-lábon és az X-lábon kívül
a harmadik leggyakoribb a Harang-láb.



Itt ahogy össze-vissza bóklásztunk, visszamentünk a bazársorra a szentély előtt, mert láttunk ott egy Kalligráfia-szaküzletet (ecsetboltot), ahol megláttam életem eddig közelről személyesen látott legnagyobb ecsetét: 35cm x 4cm szép natúr fa lakkozott szárral, 10cm szőrrel, a "fehér" (=kecske/birka) fajtából. 8400,-yen. Az eladó felvilágosított, hogy Hiroshimában készülnek ezek az ecsetek.
Készpénzem ugyan nem sok, de szerencsére "minden másra ott a Mastercard" (jelen esetben VISA). :) Para volt, hogy esetleg a kártyámon sincs már pénz, de azért ennyi még volt. A Japánban töltött 4 hónapból ez volt a legboldogabb vásárlásom, még akkor is, ha sajnos nem lesz módom kipróbálni az ecsetet egészen amíg haza nem érek Pestre... Plusz vettem hozzá egy nagyonpici ecsetet is, 500 yenért, így az otthoni arzenálom minkét végletét felül sikerült múlni... :)
utána folytattuk a bóklászást, amíg le nem járt az idő...
Szentbivaly (szobra). Alatta a felirat: "Szentbivaly" :)
Na ez itt a mohabundás fa - emlékeztek, a híd mellett ;)
Na és igen. Senki nem gondolta volna, de legnagyobb meglepetésünkre a Dazaifu Tenmangu hátsókertjében ott magasodott a Kyuushuu National Museum, Japán 4 nemzeti múzeumának egynegyede. A híres japán építész által tervezett tető a hegyek vonalát hivatott felidézni. Plusz még tükröződik is benne - látjátok? :_D
de miért van ebből kettő?
Ez a bejárat, az épület oldalán:
Ez meg már az aula.

ez volt az azévi dekoráció :)

ebből is miért van kettő
Tengeri utak - Ázsia útjai. Ez volt a jelenlegi történelmi tárlat címe, ami a kelet-ázsiai nemzetközi kapcsolatokból, valamit az ember és az óceán viszonyaiból táplálkozik. Igen jó tárlat, megismerhetjük belőle a Jomon és Yayoi-korszakok népszokásait, halász- meg vadászeszközeit, szóval az ókori japánok mindennapjait.

ez már kifele menet a díszlet, mindenféle tradicionális japán gyerekjáték (gigaverziója)

Itt meg már aztán kezd látszani, hogy VÉGE van, minden megpróbáltatásnak VÉGLEG VÉGE VAN! Ezt sugallja Silvia(ITA) felszabadult mosolya is. :)
Nekem még nem volt vége, ugyanis még nem küldtem be a vizsgamunkámat. Elhoztam ugyan a táskámban, de egyelőre nálam volt, és ha ez így marad, akkor elesem a vizsgától, úgyhogy mielőbb kerítenem kell egy postahivatalt, és útjára kell bocsátani a borítékot...

Még egy utolsó a "Kyuushuu National Museum" témában:
Ez pedig az aznapi végállomás, a Central Hotel Fukuoka (kis buszozás után):
A szobám: tévé, légkondi, ágy, fürdőszoba... és MOST végre van kilátás!
EZT nézzétek: Japánban az első alkalom, hogy a hotel ablakából KILÁTÁS van! És csak az enyém! Plusz látjátok azt a dizájnos neonszélű épületet? CSÚÚÚCS... :_D

Fukuoka, május 25, 19:00: ALSZOM. A többiek mennek mindenfelé, de én kidőltem. Pénteken nem sokat aludtunk ugye Lóval a busz miatt, szombaton a kapszulában aludtunk, vasárnap megint az éjszakai buszon aludtunk (vagyis nem aludtunk), utána egész nap főpróbák + festek éjszaka, kedden végelőadások + festek reggelig... szóval utoljára csütörtökön aludtam rendesen, annak 6 napja már... :_D úgyhogy nálam ma kiégett a biztosíték, és nem is lesz áram reggelig. Mondtam is Mai-nak(VIE) meg nak(MAL) meg Silviának(ITA), hogy én most lehúzom a rolót, ne is keressenek... :P

Reggel találkozunk. ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése