Kyuushuu ③

110527-115-5432-5522-5

A harmadik napon ugye a buszon elkövetett botrányos szavazás eredményeképpen ma nem az Aso-hegyre megyünk Kyuushuu vulkanikus természeti képződményeit és a süppedős pázsitot megcsodálni, hanem helyette szabad vásárolni az ugyanolyan plázákban, amilyenek otthon is vannak. "Nagyon jó..." - hogy az Utolsó szamurájból idézzek (Nobutada).
Mindenesetre azért nem estünk "két shake"-be, mert van Fukuokában egy nagyszerű hely, csak kicsit metrózni kell hozzá. Ez pedig nem más, mint a ROBOSQUARE, a robotmúzeum. Illetve nem is annyira múzeum, vagy inkább mégis. Rengeteg robot van kiállítva, meg lehet nézni, ki lehet próbálni, úgyhogy tulajdonképpen múzeum. Ami a múzeum-léte ellen szól, az a piciny mérete, ugyanis az állandó tárlat egy pláza egyik üzlethelyiségében kapott helyet, na de ezt majd mindjárt meglátjuk.

De előtte még a vizsgamunkámat is fel kell adni postán (arról nem is beszélve, hogy nincs is rá pénzem..) :_D
Egyelőre magunk mögött hagyjuk a koreai plázacicákat, és a legbátrabbak expedíciója kezdetét veszi...

Méghozzá metróval. Higashi(kelet)-Hie Station.

Beléptetőkapuk a fukuokai metróban:
nagyjából megegyezik az ószakaival, csak itt retró a csempe:

A fukuokai metróban ilyen korlát védi a részegeket a vonat-alá-beeséstől. Csak akkor nyílik, ha a szerelvény már a peronon áll (jobban mondva a peron mellett, mert a peronon ugye az utasok állnak). Ahogy a mellékelt kép mutatja, itt még nálam volt a boríték, pedig holnap lejár a határidő...

Andrea(ROM), Loh(MAL), Jason(AUS), Feri(HUN), Souei(CHN) + Mai(VIE) aki fényképez.

Itt találkoztunk egy nagyon kövér indonéz lánnyal, aki sokfelé dolgozik a világban és azt a hetet épp Fukuokában töltötte, de utána megy vissza Amerikába - vagy mi. Elkísért minket a SOBOSRUARE-re, mert tudja hogy hol van, úgyhogy vele gyalogoltunk egy fél órát. Nekem csak az út felénél esett le, hogy az a lány nem beszél japánul... úgyhogy végül Jasonnel csacsogtak a világbékéről meg a sminkekről. Vagy ki tudja - én speciel azzal voltam elfoglalva, hogy sereghajtóként jót nevetek Jason 50cm átmérőjű esernyőjén.

Ez meg itt útközben egy delfines tér. Nem szökőkút ez, csupán dizájnos köztéri szoborcsoport:

Ahogy ez is - már bent a plázában. Akinek van ötlete hogy mit ábrázolnak, az szóljon. Látom hogy az egyik egy bumerángantennás krumpli, a másik meg egy kövérre hízott póréhagyma. Vagy miaszösz...

Az első emeleten meg már a ROBOSQUARE (a belépés ingyenes), rögtön benézünk, csak előbb feltétlenül kell a lányoknak egy olyan kép, ahol a robotokkal pózolnak... :)

De végül engem is rábeszéltek egy szolidabb "odaállós" képre:

És akkor nézzük sorban a jelenkori japán robotika legcsodásabb vívmányait: Szamuráj-robotok. Egyénként a robottechnika nem újkeletű dolog japánban, már az Edo-korban (1600-1870) is gyártottak felöltöztetett, de belül favázas felhúzós shógun-babákat, amik lépegettek és tálcán teát vittek az asztal szemközti végébe, ez volt a "karakuri ningjó". Nagyjából így is néztek ki, csak akkoriban még fa alkatrészekkel:

Szamurájrobot keze: Természetesen tud is vele fogni:

Ez ugyan nem robot, csak egy videokamera kivetítője, de automatikusan felismeri az összes arcot a látómezőjében, az orrunk alá bajuszt rajzol, a fejünk tetejére meg kalózkalapot:

Halrobot: maximálisan álcázott, személyzet nélküli mini-tengeralattjáró:

Hello Kitty robot: "a földlakók generációjának" ajánlással valakitől a talapzaton:

Lánctalpas robot - elég menő:

Órás körbeforgó robot - funkciója egyelőre ismeretlen:

Robotpingvin. Előre-hátra riszálja magát, pislog, csipog össze-vissza, és ha megérinted a hasán levő szívet, akkor kinyílik a hasfala és kivehetsz belőle egy tojást. Reagál a hangokra, és ha simogatod a buksiját. Úszni egyelőre szerintem nem tud, de mire Ti oda kerültök, addigra már biztosan. ;)

Robotkutya: ezeket már sokan látták a tévében, ez is reagál mindenféle érintésre, hangokra, beszédfelismerő funkciójának köszönhetően nem csak megismeri a gazdáját, hanem engedelmeskedik is arra hogy "Ül!" vagy "Fekszik" meg "Ugat!" A szeme helyett kamera van... szóval mindennel rendelkezik, amit egy valamire való robotkutyának tudnia kell - kérdés, hogy jó-e ez bármire. :D

Na ezek mér igen! Önműködő porszívó-robotok. Kéne ilyen a szobámba! Csak beröffented őket azzal a nagy gombbal, és érzékelik hogy hol nem szabad leesni a lépcsőn, hol van a nagymama kristály padlóvázája, és lassabb sebességre kapcsol ha a közelben mozgást érzékel, nehogy megijedjen a Cirmi macska.

Annyiféle robot volt itt kiállítva, hogy nemhogy a típusát, de a darabját sem tudtam felbecsülni... de valahol 100 és 200 között...

Na ennyit a robotokról, az óvodásoknak biztosan nagyon érdekfeszítő - bár bevallom, a takarítórobot nekem is megmozgatta a fantáziámat... ;) Aztán amikor kijöttünk, akkor próbáltam beleilleszteni egyetlen fényképbe a Fukuoka Tower nevezetű felhőkarcoló-kilátót. Ha tudok erről hamarabb, akkor előző éjszaka tuti hogy ide is ellátogattunk volna... Bár ha belépőt kell váltani akkor biztos hogy nem, hiszen már ma is Andrea fizette a postán a feladási költségemet (bár csak 60 yen körül volt). Meg amíg fényképeztem a tornyot, addig a többiek vásároltak reggelit a pláza aljában levő ábécéből. Andrea(ROM) hozott nekem valami félig süti - félig fánk - félig pogácsa jellegű péksüteményt, Mai(VIE) meg a kedvenc jegeskávémat... :) Mert Feri most az elesett csóró csöveslegény, akinek egy petákja sincsen, és mások alamizsnájára szorul... de mivel UGYE engem mindenki imád, ezért nyilvánvaló, hogy ha kajálnak, akkor engem sem hagynak éhezni, bizony. :) <3 Innen is köszi, Lányok! ;)

Itt meg már nincs nálam a boríték - metrózunk a gyülekezőpont, a hotel felé:

Mai(VIE), Andrea(ROM), Jason(AUS), Feri(HUN), Souei(CHN, ásít) + Loh(MAL) aki fényképez

Ez meg már a Hakata Station: innen indul hazafelé a Shinkansen:

Aztán még el sem indult a szerelvény, Loh(MAL) és Souei(CHN) egyből beizzították a laptopot, hogy játszhassanak egymás ellen valamit az interneten. Shin-Osakáig ki se dugták a fejüket a képernyő mögül.

Shinkansen - síri csönd és hullaszag. Mindenki alszik. 

Csak mi nem Jasonnel(AUS). Bár nem visszük mi se túlzásba az ébrenlétet...

Aztán Mai titokban hátrafényképez, de ahogy felfedeztem a szék támlája fölött felnyújtott paparazzi-periszkópot, intettem Jasonnek: eljött a pillanat, hogy produkáljuk magunkat. A mindig komoly és visszafogott Jason most kitett magáért... :D Már a puszta tekintete is hatalmas... ahogy kiengedi a szíve legmélyén szunnyadó dinoszauruszt... :_D

Shin-Osakából meg ugye a jól megszokott gépjármű, a kollégiumi busz szállítja haza az életben maradt bajtársakat. Persze itt meg már még kevesebben voltak ébren.

Akik ébren is maradtak, azok is csak bágyadtan, suttogva beszélgetnek egymás között.

Ezt a pillanatot használja ki, és a legutolsó sorban észrevétlenül feltűnik egy NINJA! 

Százhúszféleképpen tud embert ölni, és ebből ötven HALÁLOS!

A született gyilkológép módszeres öldöklésbe kezd.
Alvó utastársait úgy teszi el villámgyorsan láb alól, hogy közben csak a légy zümmögését hallani.

A hangtalan árnyékharcossal egyedül a fekete nindzsa tudná felvenni a harcot, ám mielőtt az a dobócsillagjaiért nyúlhatna, már halott.. egy fémes villanás, és a szürke nindzsa borotvaéles kardjával bicepszen szúrja.

De mivel ez csak egy elhárító vágás volt - hogy megelőzze a dobócsillagokat - a szürke nindzsa rögtön utána a nyaki artériát és vele együtt pár inat is elvág a fekete nindzsa nyakán. 

Aztán - hogy biztosan meghaljon - a nyakát is eltöri.

...és a gégéjét is beüti. A fekete nindzsa most már nagyon meg van ölve.

A szürke nindzsa annyira rejtőzködő, annyira titkos, hogy a mai napig gyakorlatilag három szemtanún kívül - Akira(CHN a fekete nindzsa), Mai(VIE) és Yousei(CHN) - senki sem látta.
Loh(MAL), akit álmában ért a vég, páldául úgy esett neki áldozatul, hogy nem is tud róla! Majd ha a kapcsolódó videófelvételt (mert ilyen is van!) felteszem YouTube-ra, majd akkor jól meglepődnek... :_D

Nincs a mai napra több fénykép, mert a szürke nindzsa következő áldozata a fényképész volt... :)